A Róka'N'Roll-ról:
Úgy szar, ahogy van. Béna zene, pocsék szövegek, ostobaságok, gyenguc borító, közepes minőség, nevetséges tagok. Zenei stílusuk a Prosectura huszadrangú utánzata. Ugyanez áll a szövegeikre is. (Bunkó Fanzine)

Tulajdonképpen olyan rövid ez az anyag, hogy "nagylemeznek" nem is igazán tekinthető, de miután tartalmaz 9+1 tételt, meg van ugyebár egy hivatalos borítója is, tegyük csak oda, azok közé. Így viszont minőségileg nem nagyon fogja megállni a helyét, mivel nem a legprofibbak azok a stúdiókörülmények, ahol az anyag készült, de sebaj. Ami pedig a kazetta tartalmát illeti, hát az kérem tök egyszerű, dallamos punk. A Fürgerókalábak még arra sem vették a fáradtságot, hogy az egymást követő dalokat megpróbálják némileg egymástól különbözőnek megcsinálni. De végül is nem kell megijedni ettől sem, hiszen létezik jópár banda, amely nem hogy egy lemezen, de egész pályafutása alatt ugyanazokat az ötleteket adta el vagy ezerszer. S ettől a Fürgerókalábak még igen messze van, bár a dalok riffelése, lendülete és ritmikája nagyon hasonlít egymáshoz. Üdítő kivételt jelent a Szőrös lábú lány lassúbtempója, de miután ezzel a dallal fejeződik be az anyag, lehet, hogy szerencsésebb lett volna máshova beilleszteni. Például a Dezső, amenő és a Mutogatós bácsi, vagy a Gumiszoba és a Pattanás közé. Ami pedig ezt a négy nótát illeti, mivel elég sok hasonlóságot mutatnak, bármelyikből lehet olyan sikeres dal, amely akár el is indíthatja a Fürgerókalábakat a népszerűség felé vezető úton. S ehhez tulajdonképpen még komoly zenei tudás sem szükségeltetik, legalábbis voltak példák, amelyek ezt támasztják alá. (TM Rock)

Vajon mit lehet még elmondani erről a rommá koncertezett agyú szekszárdi punk bagázsról, vagy a már-már kultikussá avanzsált 17 perces demójukról? Ezek a srácok mindenhol ott voltak, vannak, lesznek, ahol kell. Nincs olyan punkfesztivál, ahová ne tennék be "fürgerókalábaikat" és reszelnék el demójuk legjavát néhyány feldolgozással felhigítva! De nézzük, mi is hallható a Róka ill. Roll oldalon. Hangulatos intró nyitja magát a demót, aztán belemászunk egy buliba, ami maga az élet. Majd jön a menő Dezső meg a Mutogatós bácsi és a harmónikával megspékelt Klementina. Foxi Maxi ehhez képest ipari tanuló. Ha-ha. A Roll oldal elején rögtön elvisz minket a rendőr és így eljutottunk a torzító és bableves nélküli számhoz. Hát "Ez a szám...". Majd jönnek a demó legjobbjai, a Gumiszoba, a Pattanás és a Szőrös lábú lááány. Ezek a személyes kedvenceim a Fürgéktől, annak ellenére, hogy gyakorlatilag nincs is rossz szám a 96-os anyagon! Már jó volna, ha a srácok előrukkolnának 1998-ban egy új dalokat tartalmazó anyaggal! Megérett a dolog. Pláne ennyi idő és koncet után... (Kolera Fanzine)

A Róka oldal intrója már tudatja a hallgatóval, hogy amit kap, az vidám, egyszerű punkzene. 9 dal található a kazettán, laza muzsika, mókás szövegekkel. Az szentigaz, hogy nem vitték túlzásba a témák bonyolítását, de ilyen rövid együttlét alatt nem is várható több. Bulikon, némileg alkoholos állapotban lehet a dalokra pogózni, bár nem valószínű, hogy törzsrajongókat tudnak ezzel a kazettával toborozni. Szimpatikus viszont a banda optimizmusa. A Roll oldal záró dalának szövegét-mely egyébként egy "ballada"(!)-érzésem szerint a L'art pour l'art társulat dalainak érája ihlette. Ez nem több, nem kevesebb, mint egy nagyon fiatal zenekar első szárnypróbálgatása. (Cold Shower Fanzine)

Szekszárdon, pontosabban Szexárdon működik a Fürgerókalábak nevű punk brigád (Krisztike: bőgő, Mikee: dobok, Bambi: mikrofon, herfli, Aci: gityó). Az intróval együtt 10 nótát tartalmazó kazetta lendületes muzsikát tartalmaz. Nincs túlbonyolítva, de azért több, mint némely pár akkordos téma. Érződik, hogy együtt van a zenekar, és bár a punkra nem igazán jellemző, itt mégis elmondható, hogy precízen összejátszik a négy muzsikus. A gitár amikor kell, akkor zúz, de va, hogy csak úgy torzító nélkül kísér, sőt Aci az utolsó nótábanmég egy szólót is elenged. Nagyon jó a bőgő hangzása, jól hallható. Az egyszerű basszusfutamok is "ott" vannak, díszítik a zenét. Érdekes lehet, hogy Krisztike, mint lánynév, valóban lányt is takar. A dob tipikus punk témákat hoz (pörgéshegyek, miazmás...), talán a hangzása lehetne kicsit vastagabb, bár tudom, hogy a dobsound keverése az egyik legnehezebb feladat. Az ének dallamos, de megvan benne a nyersesség is. Sajnos néhol nagyon el van hadarva pár sor (pl. a Mutogatós bácsi refrénje nem igazán érthető), de azért a nagy része érthető a daloknak. A szövegek főleg az élet bulisabb oldalát mutatják, bár van szó a rendőr iránti "szeretetről", a mercédeszes nagymenőről, no és Klementináról. Azt írta Bambi a kísérőlevélben, hogy a hangzásban másra számítottak, de szerintem nincs okuk a szégyenre, mert nagyon jól megszólal a dolog. (Rock Gyémántok Fanzine)

Rókázhatnékom támad, így fürgén kapkodom a lábaimat a toalett (mondjak budit?) felé. A további részletezéstől inkább eltekintenék... AZért gondolom senkit sem zavar a közönségességem, elvégre egy punk demóval van dolgunk. Fürgerókalábaink viszont mellőzik a gusztustalankodást, ámbáron néhány számuk már a címével is gyomorkavaró: "Szőrös lábú lááány", "Pattanás". Jópofák a szövegek, szimpatikus, hogy nem a káromkodási rekord megdöntésére törekednek, hanem inkább tréfásan fogalmazzák meg mondanivalójukat, ami persze nincs. De hát maguk a zenekar tagjai kérték, hogy legyen kemény-legalább-a kritika, úgyhogy elég a dícsérteből. Az intróval együtt kereken tíz számot olyan gyorsan végigdarálják a srácok, hogy még talán, ha tekerném a szalagot, az is tovább tartana. Újabb cáfolás következik, mivel nem is igaz, hogy csak gyors, pörgős dalok szerepelnek a kazettán, hiszen az ironikus hangvételű szőrös lábú lányszerűséghez (mondjak emberi lényt?) szóló (ál)szerelmes tétel már csak témájából adódóan is lassú kell, hogy legyen. Amúgy a nótákkal nincs különösebben sok gond, inkább csak zenélni kellene egy kicsit jobban Krisztikének, Mikee-nek, Bambinak illetve Acinak. Azonban ráérnek vele, ehhez a vidám, lendületes és még a pofonnál is egyszerűbb punk'n'roll muzsikához képest már így is túl sokat tudnak hangszerkezelésből. Majd hülye leszek ezt is megcáfolni... Nyugodtan lázadjunk csak, kedves fiatalok, kikapcsolódásként pedig hallgassunk Fürgerókalábakat. Már csak Foxi Maxi barátunk "Klementiná"-jának villámgyors, herflis átiratáért is megéri. (Rockinform)

Green Day- féle dallamos, minimál punkzene kellően flegma énekkel és jó agyament szövegekkel. Van négy főszereplő, róka meg roll oldal. ÉS különben is Dezső, amenő, buli az élet, ha meg mutogatós bácsit játszol elvisz a rendőr a gumiszobába, pattanás nő az orrodon, vár a szőrös lábú lááány... (Straight Edge Fanzine)

Újabb humorherold (legyünk stílszerűek: mókaróka) csapat a páston! No, hevibetyárok, melyik stílusban szokás a legtöbbet poénkodni? (Te ott hátul! Nem gondoltad komolyan azt a grindcore-t, remélem!) Hát hógyispersze, hogy a punkban! Bizony-bizony, a villámléptű vörösirhájúak pontosan ebben a közegben fejtik ki művészetük ágát-bogát; nem épp a keményebb, de azért rockosabb fajtából. Ami azért nem jelenti azt, hogy feledhetetlen dallamokat is sikerált kovácsolniuk. No, de sebaj, fő, hogy van még punkrock banda! Szar is lenne az élet nélkülük, így viszont Buli az élet, ahogy a nyitónóta is említi. Mit mondjak? Ez egy első demó, de annak nem rossz. A banda tisztában van értékeivel, hibáival; a tapasztaltabb MHH olvasó is ért a szóból. A csapat 4 tagú (miként a róka is 4-fürge-lábú); érdekesség, hogy itt hölgy a basszusgitáros: Krisztike a neve. Aki szereti az ilyesmit, annak csak ajánlani tudom, mert, ha nem is szól jól, azért mégiscsak lehet rá bulizni, stb. A szövegek persze punkosan pimaszok; szeintem a Gumiszoba a legjobb-azon jókat vigyorogtam. De amúgy nem kell megveszni tőle. Azt írták a levélben, hogy "a következő jobb lesz". Ezt a pár szép szót jó lesz betartani! Pl. úgy, hogy megpróbálnak egy kicsit egyénibbek, izgalmasabbak lenni, még jobban kihasználva a róka-dolog adta lehetőségeket. Mert ilyen zenét, ilyen szövegekkel már rengetegen csináltak. És akkor majd biztos "felkiáltok én is"! (Metal Hammer)

A műsoridő 17 perc, és 10 szám van rajta. Mivel én nem sokat értek a zenéhez, ezért azt fogom írni, amit sokszori meghallgatás után gondolok, és amit ti is gondolnátok, ha meghallgatnátok. A Fürgerókalábak pontosan az, aminek mondják magukat. A számok gyorsak, rövidek és ütemesek, jó kis pogozene. A zene egyszerű és dallamos, a szövegek pedig vidámak és humorosak. Persze zeneileg még van mit fejlődniük a fiúknak, főleg a dobosnak, de ezt egyáltalán nem szemétségből mondom, és az is lehet, hogy ők egyszerűen csak így akarják, ezt nem tudom. No de mindegy. Nevetségessé váltak azok a bandák, akik csak a világmegváltó eszméiket tudják hangoztatni, a Fürgerókalábak pedig "üde színfolt" a punkrock hatalmas kavarodásában. Őket hallgatva jó néha elfelejteni azt, mekkora hányásban élünk, jó ha egy kis időre nem kell a negatív dolgokkal foglalkozunk. Ha a hallgató kedvet kapott a Rókákhoz az első szám, az intró után, akkor az később sem fog változni, a második szám megfogalmazza a demó egész hangulatát: "Kurva jó a kedvem, nem olyan, mint kedden, rock'n'roll, pia, nő, szólok, hogy ha hánynom kő... Jó, hogy élek, buli az élet!" Aztán következik egy szám a szívdöglesztő, hitelkártyás, citromsárga széldzsekis diszkókirályról, majd a Mutogatós bácsiról. Szerintem ennek a szövege a legfrankóbb: "Ne félj tőlem, kislány, nem harap a bácsi, nyisd ki jól a szemed, szépet fogysz most látni... Ez valóság és nem álom, bőrkabátom széttárom, előkapom szerszámom, mert én vagyok a mutogatós bácsi!" Felfoghatatlan számomra, a fiúk miért nem dolgozták fel a Vuk-nótát, de ezt a hiányt pótolja a híres-neves Foxi Maxi dal, az "Ó te drága, Klementina, csak tudnám, hogy merre jársz...". Igazán feldobja a számot a szájharmónika és az egetrengető örömujjongás a szám közben. Aki erre nem indul be, az jobb, ha sürgősen orvoshoz fordul! Már nagyon sokan megtették és még sokan meg is fogják tenni, amit ők nem hagyhattak ki, egy újabb dal a fakabátokról: "Ellvisz a rendőr, sittrevág egyből, Elvisz a rendőr, nem fél semmitől." A nyolcadik szám egy újabb remekbeszabott móka, igazi skizofrén-induló: "Megkaptam a vadiúj kéglimet, én soha se láttam még ilyet, citromsárga gumiból van a fal, jókat beszélgetek magammal..." Aztán van itt még torzítás nélküli szám is, valamint egy mindenkit érintő tragikus problémáról, a pattanásokról. Befejezésül egy megható, romantikus szerelmi vallomás: "Szeretlek, szőrös lábú lááány, gyere fel hozzám délután, megsúgom legtitkosabb vágyamat, hadd gyantázzam le a lábadat..." (Közveszéjes Hulladék Fanzine)

Szekszárd városa a Prosectura után újabb lelkes bandát adott a punkzene rajongóinak. Az ugyancsak vidám, infantilis számokat játszó Fürgerókalábak 1996. novemberében készítette el első kazettáját. Ebben a műfajban szokásos intróval kezdődve igencsak jó számokat hallgathatunk meg. Ahhoz képest, hogy kazetta kiadásuk idején még elég amatőr csapatnak számítottak, zenéjük dallamos, jó hangzású, szövegeik punkosak. A Róka oldalról leginkább a Mutogatós bácsi és a Klemetina, a Roll oldalról pedig a Gumiszoba és a Szőrös lábú láány a legmenőbb. Mint egy bemutatkozó első kazetta, nem is olyan rossz. Aki szereti ezt, a magyar punkzenében megteremtett, elfogadott és kedvelt Prosecturás stílust, annak biztosan tetszeni fog. (Rozsdaszín Párduc Fanzine)